KUNGL GYÖRGY SZOBRÁSZMŰVÉSZ ALKOTÁSAIRA REFLEKTÁLÓ MUNKÁKKAL BÚCSÚZIK A REFLEXIÓ A B32-BEN
Az idén váratlanul elhunyt Munkácsy-díjas Kungl György munkáiból Befejezetlen kiállítás címmel mutatott be válogatást a B32 Galéria október közepétől közel egy hónapon át. A sajátos stílusú keramikus-szobrászművész a posztmodern figuralitás egyik első képviselőjeként a tömegkultúra szereplőinek kicsinységét együttérzéssel és nagy formai leleményességgel ragadta meg alkotásaiban. Témái között különleges szerepet foglal el a nemrég bezárt tárlaton bemutatott Űzött vad és a Hét főbűn című sorozat, amelyben az állatmesék filozofikus megközelítésével foglalkozik az emberrel. A REFLEXIÓ mentorprogram keretében öt pályázó készített Kungl György alkotásai által ihletetett műveket, melyeket az alábbiakban mutatunk be.
Borkovics-Válint IngridbenKungl György kiállítási anyaga az útkeresés, az önismeret, a bűnök, a vívódás, az ember fizikai és lelki életének kérdéseit hozta felszínre. Ebből inspirálódva két összetartozó üvegművészeti alkotást készített. „Életünk során – önmagunkat keresve – számtalan ellentétes értékű végpont vonzásában vagyunk. Ezek hatására folyamatosan változunk és helyezkedünk, akár egy kifeszített cérnán csúszkáló gyöngy. Az anyagi és szellemi világ határán teljességre, egészségre, belső csendre és ragyogásra törekszünk.”
Dankó Boglárka egészen más szempontból közelítettKungl György kiállításához. Eggster Bunny című játékos munkája a nyúl és a tojás motívumait ragadta ki a tárlat meghatározó elemei közül. A tojáshoz kapcsolódva – alkotásával – Húsvét ünnepének kereskedelmi, üzletiesítő felfogását is igyekezett felvillantani némi iróniával: a tojás létrehozásához mi köze a nyúlnak, avagy a nyúl tojná a tojást? A metálfényű anyagok használatára pedig azért esett a választása, hogy a kiállításon szereplő nyulaknak a szinte bionikus robotlábra emlékeztető végtagjait megidézze vele.
Horváth Rita Az erdő mélyén című alkotásával a galéria hátsó terében elrendezett posztamens-szobor kapcsolatra reflektált. „A fehér térben megjelenő fehér posztamenseken megvilágított fehér porcelánok látványa fogott meg először, majd az elrendezésük, a véletlenszerű helyzetük a térben. A megjelenített látvány a valós tér parafrázisaként is értelmezhető, kísérlet egy teljesen paradoxon helyzetbe való átültetésre.”
Toldi Emese Krodhacímű fotósorozatával a Kungl György által ábrázolt főbűnök egyikére, a haragra reflektált. A harag – akár spirituális, akár vallási értelemben – a felszabaduláshoz vezető út, az ahhoz szükséges érzés. A krodhának (szanszkrit: düh, felháborodás) több képviselője van a hinduizmusban, a buddhizmusban és a szikhizmusban. A hallgató három darabból álló pályaművében önmagát mint a haragot megélő, de attól szenvedő embert jelenítette meg.
Annak ellenére, hogy a szobrászati munkák általában kívül esnek Toldi Flóra alkotói tevékenységén, a pályázat keretein belül Kungl György Camino című sorozatával foglalkozott. Nem hiába: az épített környezet és a szakralitás megragadása a saját művészetében is fontos szerepet tölt be. Sík és tér című munkája elsődleges témájává azonban azt a különleges ábrázolási módot tette meg, hogy a templomokról és épületekről készített plasztikák hátulján a térbeli forma síkbeli változata is megjelenik. Pályaművében erre a megfigyelésre, illetve jelenségre reflektált, „a szoborsorozaton megjelenő épülettípusok helyett az általában a saját munkáimban megjelenő, vagy az engem körülvevő épülettípusokat ábrázoltam.”
