Hírek

Leenane szépe – „Ebben a rendezésben a feketeség és a komédia is érvényesül, kellő egyensúlyban ráadásul…”

Október 8-án mutattuk be hatalmas sikerrel a Nézőművészeti Ktf. új előadását.

Martin McDonough története Kovács Lehel rendezésében elevenedik meg újra a B32 színpadán! A címszerepben Jankovics Anna, partnerei Mucsi Zoltán, Katona László és Kovács Krisztián. A Mezei Néző és a Színházatnekünk blog beszámolói.

… Kovács Lehel rendezésében láthatóan arra törekszik, hogy a szereplők viszonyait árnyaltan mutassa be, nem vonja el róluk a figyelmet, ez nem ún. „rendezői színház”, a darab színészbarát volt és az előadás ezúttal is azzá válhatott. Ezt mind a négy szereplőnek jó játszani, nekünk pedig jó őket nézni. Megtekintését szívesen ajánlom mindenkinek….

…Négy remek színészt nézhetünk közel két órán keresztül, akiknek elhihetjük mindazt, amit csak jeleznek.

Ahogy a McDonagh darabok többsége, ez is fekete komédia – sokat nevetünk még erőszakos jeleneteken is, kénytelenek vagyunk rá – a darab most is működik. Szórakozunk, de közben átjön a szereplők sorsának tragikuma is – nem remélhetünk nekik jobb életet.

leen9

A „Leenane szépe” egyik fő témája a „sehol se jó élni”, se azoknak, akik otthon maradnak, sem azoknak, akik egy jobb élet reményében elmentek. Patthelyzet ez az ír falu lakosainak, hiába szép a természeti környezet, még azt sem tudják élvezni – folyton esik és sár van (konkrétan is és átvitt értelemben is értelmezhetőek McDonagh darabjainak az időjárással kapcsolatos gyakori megjegyzései). A közösség jövője is kilátástalan, egyre-másra távoznak el végleg a tagjai, akikben a honvágy ellentmondásos érzeteket kelt. Ehhez kapcsolódik a családon belül vagy egyedül átélt magány, amely feloldhatatlan.

Hogy lehet a perspektívátlansággal együttélni, miként tudjuk magunkat előre vonszolni az életben, ha egyszer racionálisan olyan könnyen belátható, hogy nincs miben bízni? – Ez lehet a mű egyik alapkérdése, amely bennünk is felvetődhet, ha netán összemérnénk saját sorsunk a szereplőkével.

Ezek a kérdések saját magunkban is időről-időre felmerülnek, épp tegnap írta le szinte ugyanezt egy régi tanítványom, de miközben ezen gondolkodunk, nem szoktunk olyan jól szórakozni, mint amikor a Leenane szépét nézzük színházban. Ebben a rendezésben a feketeség és a komédia is érvényesül, kellő egyensúlyban ráadásul…”

(Mezei Néző Blog) A teljes írás itt olvasható!

„[…] Kifejezetten szimpatikus, hogy a színpadi játék hűen követi a dráma cselekményét. Beleértve a végkifejlet fordulatát is, melyhez nem árt vagy ismerni a drámát, vagy megfelelően tudni elvonatkoztatni ahhoz, hogy megértsük, pontosan miben is áll ez a fordulat. Kovács Lehel nagyon szép és emlékezetes előadást rendezett ebből az egyáltalán nem könnyen emészthető történetből…

…Az est talán legnagyobb durranása mégis Mag, azaz az anya (!) szerepében látható Mucsi Zoltán. Partnerei a történet szerinti lánya, Maureen (Jankovics Anna), valamint a Dooley testvérek, Pato (Kovács Krisztián) és Ray (Katona László). Az alapkonfliktus anya és lánya között áll fenn. Együtt élnek, és első perctől látszik, hogy nem teljesen önszántukból. Sokkal inkább a nyomor kényszere szülte ezt a helyzetet. Persze lehetne egy ilyen együttélés békés is, ám ebben a kapcsolatban folyamatos a kavarás, a szekálás, egymás szurkálása, a szüntelen adok-kapok. Nem hogy nem tudnak leállni, de egyre durvább és sötétebb dolgokat követnek el egymással szemben. Nehéz eldönteni, hogy az anya, vagy a lány magatartása vérlázítóbb-e. Érzésem szerint mégis az anyától indul a rohadás a történetben. Nyilvánvaló, hogy birtokolni akarja Maureen-t, és az egészen kegyetlen eszközöktől sem riad vissza annak érdekében, hogy célját elérje. A cél pedig nem más, mint magához láncolni és maga mellett is tartani, kisajátítani a lányt. Nem vesz tudomást arról, hogy Maureen-nak is lehetne egy saját élete. Márpedig a történet mutat Maureen számára kiutat ebből a posványból.

Drukkolunk is végig a lánynak, hogy sikerüljön kimenekülnie a kilátástalanságból. Látjuk, hogy maradt benne még valami jó. Hogy a lelkét nem nyomorította még meg teljesen a fizikai és lelki szegénység. Hogy vannak még dédelgetett álmai, és van esélye a szerelemre is. Igaz, hogy csak egyetlen egy: Pato. Aki egyébként szimpatikus fickó, látszólag komolyan is veszi a nőt és annak szerelmét. Látva azonban anya és lánya egyre eldurvuló viszonyát, legyőzi undorát és elvonatkoztatja mindezt attól, amit Maureen iránt érez.

Maureen és Pato is megjárták már Angliát, ahol egyikükre sem várt könnyű élet. Mégis más volt, mint Leenane kilátástalansága. Mert hiába a gyönyörű táj és a csodálatos természet, belülről rohad az egész az ott élő emberek gátlástalan rosszindulata és folyamatos pletykálkodása miatt. Így aztán nincs ép eszű ember, akit ez meg nem fojt, és aki nem próbál meg menekülni innen. Azért ez a történet sokunk számára ismerős lehet, akik életük bizonyos szakaszában a vidék látszólagos nyugalma elől a fővárosba menekültek, ahol az emberek nem ütik az orrukat olyan dolgokba, amihez semmi közük. És bizony saját tapasztalatból mondhatom, hogy a vidéknek ez a csodásnak egyáltalán nem nevezhető bája a mai napig él bizonyos körökben.

Szóval a levegőért meg kell küzdeni…” 

(Színházatnekünk.hu) A teljes írás itt olvasható.

Eseménynaptár

2024. április
 1 
 2 
 6 
 8 
 9 
14
15
21
23
24
27
29