Hírek

“Meglőtte, hazavitte”

Simon Csilla fotóművész nemcsak születésnapját ünnepli, de 55 éves fotós életművét is bemutatja a B32 Galériában. Hosszú pályája során koncerteket, előadásokat, művészeket fényképezett, fotóillusztrációkat, lemezborítókat, riportokat készített. A 75-55 című kiállításon a tematikus fényképek mellett a művész híres sorozatait láthatjuk.

India, Mahabalipuram
India, Mahabalipuram

Ötvenöt éve van a pályán és egy sportesemény, pontosabban 1962-ben a Budapesten tartott Műkorcsolya Európa-bajnokság inspirálta a fotózásra. Mi vonzotta ebben?

A tánc és különöse a műkorcsolyázás elvarázsolt és szerettem volna megörökíteni, “haza vinni” az élményeimet, ugyanez érvényes a koncert fotókra is. Szerintem a fotózás egy kicsit hasonlít a vadászathoz ” meglőtte-hazavitte-” csak nem eszi meg… jó esetben mások örömére megosztja a végeredményt.

A FŐFOTÓ-nál végzett, utána a fényképezés sokféle területén dolgozott, még felsorolni is sok. Koncerteket, előadásokat, művészeket fényképezett, fotóillusztrációkat, lemezborítókat, riportokat készített. Ez kísérletezés volt, vagy kereste az önhöz passzoló témát?

 Eredetileg a fotóriporteri munka vonzott, de a lehetőségeim alakították a műfaji sokszínűséget. Több év alatt alakult ki ez a sokféleség.

Érdeklődő, szemlélődő típusú ember lévén több minden érdekel, de legjobban az emberi létezés- így gyarapodtak a Kortárs Portréim…eleinte inkább csak tárgyakat fényképeztem, mert akkor elmélyülten koncentrálhattam a fotózás folyamatára, nem zavart semmi külső körülmény. 

A portré fotózás nagyon intim történet a fotós és alanya között. A jó portréban mindketten “benne vannak” az egymásra hatás alakítja a képet. Nem mindenki alkalmas egy ilyen feloldódásra – nálam is csak később oldódott a gátlás.

Az életmű-kiállítását tematikusan blokkokba szerkesztette, mi látható így?

Az emberek élete érdekel, ezek a képek az ÚTON dokumentarista sorozatban láthatók. Éveken keresztül alkalmazott fotók adták a jövedelmem, ezért ezekből is lesz néhány… A blokkok: ZENE-TÁNC-PORTRÉK-KÍSÉRLETEK egyedi technikákkal. 

Árnyékok sorozat

Simon Csilla

Simon Csilla 1967-ben végzett FŐFOTÓ-nál, majd Klimó Károlyhoz a Dési Huber rajzszakkörbe járt rajzot tanulni. 1972-84 között a Kozmetikai-és Háztartásvegyipari Vállalatnál (mai CAOLA) csomagolástervezéssel és reklámfotózással foglalkozik, később alkalmazott fotós az INTERPRESS-nél.

1984-től szabadúszó fotográfus, koncerteket, előadásokat, művészeket fényképez, fotóillusztrációkat, lemezborítókat, riportokat készít. Ekkor kezdődik fotográfiai tevékenységének legizgalmasabb és legszínesebb szakasza: rengeteget fényképez saját örömére, saját elhatározásából. Sorozatokat készít, amelyekben átgondolt, kiérlelt mondanivalóját sajátos eszközeivel, az archaikus technikák korszerű eszközhasználatával jeleníti meg (cianotípia-üvegfotogram, az emulzió kézzel történő felvitele, szolarizáció, kémiai-kézi színezés, részleges előhívás ecsettel). Utazásai során – Olaszországban, Törökországban, Görögországban, Kanadában és Indiában – némi távolságtartással embereket fényképez. Ezt folytatja portréfelvételein, ahol már lélek-közeli, az ember belső rezdüléseit is visszaadó arcképeket, zsánerképeket készít. 

Első önálló kiállítását 1995-ben rendezte.

1998-tól tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének, azon belül az Első Alkotócsoportnak, és a MAOE-nek. Egyéni témái mellett aktívan vesz részt a csoportos tematikák feldolgozásában.

ÚTON 1962- ……..

1963-ban Budapesten volt a Műkorcsolya Európa-bajnokság, ez meghatározó a fotóssá válásomban.

Szerelmes voltam ebbe a sportágba, alapfokon gyakorolgattam a Petőfi SE-ben a Kisstadionban.

Csodálattal néztem az Európa-bajnokság résztvevőit és Édesapám ajándékozott egy Beier Matic fényképezőgépet, hogy megörökíthessem az élményeimet…

Gaby Seifert piruettje az egyik akkori fotóm.

Így kezdődött…

Érettségi után fotós tanulmányaimat a FŐFOTÓ tanműhelyében és a Práter utcai iskola elődjében végeztem… 16 tanulóból az egyetlen voltam, aki nem protekcióval került be! Ez meghatározó tény, mert – gondolom emiatt – a gyakorlati foglalkozások során (1 nap kivételével) nem kerülhettem a riport részlegre, ahol többek között Balla Demeter és Szalay Zoltán dolgoztak.

Mégis: a 16-ból egyedül én maradtam máig a pályán.

Ez a megkülönböztetés HIÁNYÉRZETet és némi önbizalomhiányt okozott, de ugyanakkor energiát is adott az emberközpontú témák fotózásához…

Ezzel az ÚTON című sorozattal köszönöm meg az 55 év szakmai utamat.”

Szerző: Kovács Gabi

Eseménynaptár

2022. augusztus
 1 
 2 
 4 
 5 
 6 
 7 
 8 
 9 
12
13
14
15
16
18
19
20
21
22
23
25
26
27
28
29
30
31