Hírek

Megmutatjuk a REFLEXIÓ mentorpályázat tizenöt nyertes alkotását

Bár már nem látogatható az a pop-up kiállítás, amely a REFLEXIÓ pályázat nyerteseinek a pályaműveiből nyílt meg február 5-én a B32 Galéria és Kultúrtérben, mégis úgy gondoltuk, érdemes online is bemutatni a hattagú szakmai zsűri értékelése alapján kiválasztott legjobb alkotásokat.

A B32 Galéria és Kultúrtér, valamint „kistestvére”, a Karinthy Szalon 2023-ban

művészeti felsőoktatásban résztvevő hallgatók részére REFLEXIÓ címmel képző- és

iparművészeti pályázatot hirdetett, melyre 10 – köztük több határon túli – intézmény közel

100 hallgatója jelentkezett. A mentorprogramhoz csatlakozó pályázók feladata az volt,

hogy egy szabadon választott kiállítás anyagára – akár az egész kiállítás tematikájára,

illetve az általa felvetett kérdés(ek)re, akár egy műalkotásra vagy épp motívumra –

reflektálva elkészítsék tetszőleges technikájú és tartalmú művüket. A szervezők célja

többek között az volt a közel egy éven át tartó programmal, hogy tehetséges fiatal alkotók

számára bemutatkozási lehetőséget biztosítsanak.

A mentorprogram végeztével, a 2023 márciusától novemberéig született összesen 55

pályaműből névtelenül, anonim módon, független szakmai zsűri választotta ki a

legjobbakat. Bálványos Anna, a Ludwig Múzeum főmuzeulógusa, a Velencei Biennále

Iroda koordinátora, Muladi Brigitta művészettörténész, a Ferenczy Múzeumi Centrum

kurátora, Somosi Rita művészettörténész, a Budapest FotóFesztivál kurátora, Vizi Katalin,

a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ ügyvezető igazgatója, Horváth Dániel

festőművész, egyetemi oktató és Jurecskó László művészettörténész, műkereskedő, a

MissionArt Galéria egyik tulajdonosa négy szempont alapján értékelték a hallgatók

alkotásait. A szakemberek témaválasztás (téma és cím viszonya), művészi érték

(eredetiség és újító jelleg), formai igényesség (felhasznált eszközök, technikai

megvalósítás színvonala) és kohézió (a tartalmi és formai jegyek egésszé alakítása)

szempontjából pontozták az összes beérkezett műalkotást, melyek közül az alább látható 15

alkotás futott be nyertesként. A nyertes pályázók hat – három fővárosi és három vidéki –

egyetem legkülönfélébb szakán tanuló hallgatói közül kerültek ki.

BANGÓ REBEKA

MATE Rippl-Rónai Művészeti Intézet, képi ábrázolás szak

A KÖTELÉK, linómetszet és varrás  

REFLEXIÓ VASALI KATALIN fotóművész MAJD LESZ MÁSIK című kiállítására

Munkám fő inspirációját a fotóművész egyik képén látható vörös fonál, egy másik művéről pedig a tulipán-szimbólum jelentették. Linómetszetemen egy női kézzel érzékeltettem az anyát, aki elveszítette a magzatát. Ezért látható mögötte teljesen fekete háttér, ami az ürességet, a negatív érzelmeket szimbolizálja. Az elhervadt tulipánnal az elveszett magzatra utaltam, a köztük lévő vörös fonál az anyát és gyermekét tartja össze és az el nem engedést szimbolizálja a szülő részéről. A köztük lévő fehér tér jelenti a távolságot, akár egy másik dimenziót, ami anya és gyermeke között jött létre az elmúlás következtében.

BÁRÁNY TERÉZIA                                                             

Budapesti Metropolitan Egyetem, képalkotás szak 

IDŐUTAZÁS I-II., vegyes technika                                                         

REFLEXIÓ Az EKLEKTIKÁTÓL A BRUTALIZMUSIG // 2017-2022 között feltárt építészeti értékek Budapesten című kiállításra             

A képsorozat az építészeti emlékek hiteles reprodukcióinak beépítésével, transzfertechnika alkalmazásával, matériás technikával, saját keverésű anyagba való beágyazással, rusztikus felületképzéssel reflektál a kiállításon látottakra. A szép és a rút találkozása jelenik meg a két képből álló sorozaton fekete-fehérben, a múltra utaló elhalványuló kontrasztokkal ugyan, de mégis láttatva a finomság és a brutalitás megjelenését az építészeti elemeken. A képeken szembeállítva mutatom be az eklektikától a brutalizmusig eltelt időszak építészeti emlékeit kívülről és belülről. A szépség és a szörnyűség találkozását fejezik ki a matériás technikába karcolt és repesztett felületek részletei is.

BORKOVICS-VÁLINT INGRID

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, kerámiatervezés MA (üveg)

L-ÉLEK I-II., olvasztott, majd ragasztott síküveg; casting

REFLEXIÓ KUNGL GYÖRGY (1955-2023) keramikus, szobrászművész BEFEJEZETLEN KIÁLLÍTÁS című kiállítására

Kungl György kiállítása révén az útkeresés, az önismeret, a bűnök, a vívódás, az ember fizikai és lelki életének kérdéseihez kapcsolódtam az üveg anyagának segítségével. Életünk során – önmagunkat keresve – számtalan ellentétes értékű végpont vonzásában vagyunk. Ezek hatására folyamatosan változunk és helyezkedünk, akár egy kifeszített cérnán csúszkáló gyöngy. Anyagi és szellemi határán teljességre, egészségre, belső csendre és ragyogásra törekszünk.

DANKÓ BOGLÁRKA

Pécsi Tudományegyetem, festőművész szak

EGGSTER BUNNY, mixed media

REFLEXIÓ KUNGL GYÖRGY (1955-2023) keramikus, szobrászművész BEFEJEZETLEN KIÁLLÍTÁS című kiállítására

Jelen munkám a nyúl és tojás motívumokat ragadta ki Kungl György kiállításából. Ezekkel szerettem volna játszani olyan részleteket beemelve alkotásomba, amelyek az eredeti munkán is megjelentek, mint például a kikerekedett, nagy pupillák vagy az ánusz megjelenítése. A tojáshoz kapcsolódóan még a húsvét kommercialista felfogását is igyekeztem némi iróniával felvillantani: hogyan jön a képbe a tojás létrehozásához a nyúl, avagy a nyúl tojja a tojást? A sokféle metálfényű anyag használatára pedig azért esett a választásom, hogy a kiállításon szereplő nyulak szinte bionikus robotlábra emlékeztető végtagjait megidézzem vele.

HORVÁTH RITA

Magyar Képzőművészeti Egyetem, képzőművész MA

AZ ERDŐ MÉLYÉN, olaj, akrilspray, monotípia, vászon

REFLEXIÓ KUNGL GYÖRGY (1955-2023) keramikus, szobrászművész BEFEJEZETLEN KIÁLLÍTÁS című kiállítására

Munkámmal a galéria hátsó terében elrendezett posztamens-szobor kapcsolatra reflektáltam. A fehér térben megjelenő fehér posztamenseken megvilágított fehér porcelánok látványa fogott meg először, majd az elrendezésük, a véletlenszerű helyzetük a térben. A megjelenített látvány a valós tér parafrázisaként is értelmezhető, kísérlet egy teljesen paradoxon helyzetbe való átültetésre.

KÓSA LILI                                                                          

Budapesti Metropolitan Egyetem, környezetkultúra alapszak

VÉGTELENÍTVE, gipszöntés                                                                         

REFLEXIÓ Az EKLEKTIKÁTÓL A BRUTALIZMUSIG // 2017-2022 között feltárt építészeti értékek Budapesten című kiállításra  

Az Eklektikától a brutalizmusig című építészeti kiállításra reflektáló művet készítettem el gipszből kiöntve. Maga a mű egy burkolatterv részletét mutatja be, amelyet a kiállításon láthatott homlokzatok ihlettek meg, illetve hatással voltak rá az ott bemutatott modern, brutalista és ipari stílusok. A mintázat első ránézésre rendszertelennek tűnik, de alaposabban megvizsgálva felsejlik az útvonal, mely egyetlen vonal pozitív és negatív megjelenése. Így szerettem volna kialakítani egy rendszert a (látszólagos) káoszban.

KOZMA ZSÓFI                                                                                       

Budapesti Metropolitan Egyetem, kézműves tárgykultúra, textil speciali-záció       

ÜDVÖZLETTEL, képeslap, hímzés                                                                                       REFLEXIÓ Az EKLEKTIKÁTÓL A BRUTALIZMUSIG // 2017-2022 között feltárt építészeti értékek Budapesten című kiállításra     

A kiállítás kapcsán engem elsősorban az emlékezés, ezen belül is az foglalkoztatott, hogy hogyan szelektálunk; hogy mire érdemes emlékeznünk egyéni és társadalmi szinten. Az általam beszerzett négy képeslap mind egy-egy emlék: feladóik valamikor úgy döntöttek, hogy meg szeretnék őrizni őket, és megosztani valakivel, viszont az idők során mégis egy antikváriumba kerültek, tehát az adott emlék már elvesztette fontosságát. A képeslapokon látható brutalista épületekre eklektikus csempemintákat hímeztem, ami által az épületek esztétikájának kontrasztossága is megjelenik, és a különböző stílusú épületek megőrzésének fontosságát is hangsúlyozni szerettem volna.

LENGYEL RENÁTA                                                              

Pécsi Tudományegyetem, festőművész szak

FÉNY-VÍZIÓ sorozat, akril, vászon, kaméleon fólia                     

REFLEXIÓ ZAGYVAI SÁRI fotóművész AITOTÍPIA című kiállítására   

Zagyvai Sári Aitotípia című kiállítására reflektálva készítettem el Fény-vízió sorozatomat, amely egy festményből és két kamera nélküli fotográfiai technikával készített képből áll. A kiállítás anyagának létrehozásában központi szerepet játszott a mesterséges intelligencia által tárolt képtár. Ezt a gondolatot felhasználva hoztam létre saját eszköztáramat, amely fotogramokból és lumen printekből áll. Ebből kiragadva választottam kettőt, amelyek meghatározó elemei a létrejött produktumnak, emellett hasonló fénynyomatok részei voltak a kiállított műalkotásoknak is. Ezeket alkalmazva hoztam létre egy fiktív környezetet, amely a természet azon részleteit jeleníti meg, amelyek megtalálhatók mind kisebb, mind nagyobb komponenseiben – a nézőre bízva, hogy milyen miliőbe illeszti be a kiragadott jelenetet.

MIHÁLYI BÁLINT                                                                

Magyar Képzőművészeti Egyetem, festőművész szak        

TÚLÖMLÉS, SZÉTHULLÁS, vegyes technika                                      

REFLEXIÓ GÓRA ORSOLYA festőművész és SOMOGYI EMESE szobrászművész RÉTEGSZEKVENCIÁK // LAYER SEQUENCES című kiállítására    

A képem hátterében megjelenő imaginárius, alapvetően kietlen és üres tájban a tér és az idő széthullik. Az egyes elemek poligonálisan torzulnak, geometrikussá válnak, a formák éles határokat vesznek fel. Bizonyos mértékben fluidok, ugyanakkor az egyik legfőbb rendezőelv a simaság, a bomlás pedig mindvégig higiénikus, sebmentes marad. Mindemellett fontos kiindulópont számomra a virtualizálódás mint egyfajta alapállapot, így gyakran képeimnél is a számítógépes háromdimenziós grafika, illetve a videójátékok esztétikájához nyúlok.

M. TÓTH ZSUZSANNA

Budapesti Metropolitan Egyetem, képi ábrázolás

BEVÁLT KUDARCOK, akril, tus, festékelhagyásos monotípia, linómetszet, vegyes technika papíron, vásznon, üvegszövet felhasználásával szürkelemez alapon                                                                         

REFLEXIÓ CZEBE ISTVÁN üvegművész HÁLÓ NÉLKÜL című kiállítására

A Háló nélkül című kiállításra készített reflexióm kiindulópontja – mint számomra új anyag – az üvegszövet, illetve maga a kísérletezés folyamata volt, ahol néha a tapasztalat által diktált, bevált megoldások a legkevésbé hasznosak és a legfurcsább ötletből is kerekedhet valami izgalmas. Az üvegszövettel és egyéb hálós anyagokkal, grafikai és festészeti technikákkal is kísérletezve főleg festékelhagyásos monotípiákat készítettem, amelyeket olyan elrendezésben komponáltam, ami a kísérletezés közbeni flow érzést mutatja be. Az anyagok és munkák egyfajta ritmikusságot, eshetőséget és variálási lehetőséget szimbolizálva kerültek fel az alapra, nem felragasztva vagy az alapra festve, hanem tűzve, kiemelve azt, hogy a kísérletezés közben nincsenek kőbe vésett szabályok vagy egyetlen helyes komponálási mód. A vision board jellegű alapon visszaköszön az üvegszövet mintája, melyen játékos, megengedő egymásutánban láthatók a különböző anyagok, nyomatok és rajzok, melyeket a pauszpapír hol sejtelmesen elfed, hol jobban kirajzol, utalva ezzel arra, hogy az alkotás is kísérletezés közben fedi fel magát, illetve magára az ismeretlenre, a képzelet szabadságára és az állandó interakcióra alkotó és anyag, illetve alkotó és műve között.

SCHLEMMER LAURA

Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, képi ábrázolás szak                                        

1+1=1+1, videó

REFLEXIÓ A HOMMAGE À DUCHAMP – Fotóalapú válogatás a Tóth Csaba Gyűjteményből című kiállításra

1+1=1+1 című videómunkámhoz vizuálisan főleg Kismányoky Károly Hommage à Duchamp, valamint Magyar Ádám Stainless B. 14536 (slit camera, Paris) című alkotásából merítettem inspirációt, tartalmilag viszont az egész Hommage à Duchamp kiállításra kíván reflektálni. A kiállítás anyagában megfogott a művek letisztultsága, mely a legegyszerűbb és legtöbbet hallott matematikai példát juttatta eszembe: Mennyi egy meg egy? A dadaizmus felveti a kérdést, hogy mi is a művészet? Bármi, amit a művész annak nevez. És ki a művész? Aki művészkedik? Ezt a gondolatmenetet jeleníti meg a loopolt videó, mely nem ad megoldást az egyszerű feladatra, mégis helyes egyenlet jön létre: egy meg egy az egyenlő egy meg eggyel.

SPANYÁR JUDIT                                                                               

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, fotográfia MA

DRESSED FOR BRUTALISM, fotó                                                                                          REFLEXIÓ Az EKLEKTIKÁTÓL A BRUTALIZMUSIG // 2017-2022 között feltárt építészeti értékek Budapesten című kiállításra     

Az építészetben lenyűgöz a változatosság, a funkcionalitás és az esztétika összefonódása, ezért választottam inspirációul ezt a témát. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Fotográfia mesterszakán találkoztam Keszeg Anna kultúrakutatóval, aki az Instagram oldalán egy ideje brutalista, szocialista realista épületek előtt Dressed for Brutalism címmel posztol önmagáról képeket. Nagyon szeretem ezeket a képeket, ezért megkértem, legyen a modellem a Mónus János tervezte OKISZ-székházban (Országos Kisipari Szövetkezetek Szövetsége) a Thököly u. 60-ban. Anna az épület – minden szépelgéstől mentes – jellemzőihez alkalmazkodva egyszínű szürke nadrágot és tapintható struktúrájú, szintén egyszínű felsőt öltött magára. Öltözéke egyszerűségével, szoborszerű megjelenésével a látszó testrészeket emeltük ki. Az épület előadótermében valaha Kádár János is tartott beszédet, a korszakot megidézve itt fotóztam Annát.

SZALAI REBEKA ANNA

Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar, Design és Médiaműveszeti Intézet, tárgyalkotás szak, fém specializáció                                                                                   

SZILUETT BROSS, rozsdamentes acél, műanyag fólia         

REFLEXIÓ OLÁH SÁNDOR ötvösművész IDŐUTAZÁS – A Magyar Állami Operaház központi csillárjának restaurálási és rekonstrukciós munkálatai című kiállítására  

A tervezés során a csillár teljes befoglalóformáját vettem alapul, amit leegyszerűsítettem. A stilizált sziluett alapján megszerkesztettem a hajtogatás sablonját. A kialakult minta szerint készítettem el a bross ékét képező műanyagplasztikát.

SZELI KAMILLA                                                                       

Magyar Képzőművészeti Egyetem, szobrászművész szak 

KERTEMBEN NEM TEREM, nylon harisnya, vatelin, hajóskötél                                                                                                                               REFLEXIÓ VASALI KATALIN fotóművész MAJD LESZ MÁSIK című kiállítására  

A málna öröm, áldás, sokk. A boldog asszony gyümölcse nem mindig boldog. Ha szomorú, sír. Kertemben nem terem, lelkemben szüntelen, szívtelen, szemtelen világ.

TÓTH ORSOLYA

MATE Rippl-Rónai Művészeti Intézet, fotográfia szak

LISZTANGYAL, fotó

REFLEXIÓ A HOMMAGE À DUCHAMP – Fotóalapú válogatás a Tóth Csaba Gyűjteményből című kiállításra

A Hommage à Duchamp című kiállításra egy performansz dokumentálásával reflektálok, amely látványában egyfajta önleleplező érzéki csalódás. A szüleim gyerekkorában előfordult, hogy annyi hó esett, hogy akár több napra leállt a közlekedés, bezártak az oktatási intézmények. Az én gyerekkoromban pedig annyi esett, amennyi elegendő volt egy hóember elkészítésére vagy szánkózásra. Az elmúlt 5-6 évben már ennyi sem esik, nagyrészt sarasak és esősek a telek, mindez az emberi tevékenység okozta klímaváltozás miatt. Azt tűztem ki célul, hogy látvány tekintetében ezt a környezetet idézem meg, illetve belehelyezem magamat abba a gyermekkori emlékbe, amikor hóangyalt készítek. Fontos szempont volt az emlékem reprodukálása és a cselekvés nyújtotta impulzusok megszerzése. Azon élmény átélése, amely abból eredeztethető, hogy a képalkotás a testtel, illetve a test mozgatásával jön létre egy másik anyagban.

Fotók: Aczél Márk

Eseménynaptár

2024. április
 1 
 2 
 6 
 8 
 9 
14
15
21
23
24
27
29