„Soha nem az idő volt az ami behatárolt” – Interjú Bocskor Bíborkával

Bocskor Bíborka Toldi Miklós énekes-dalszerző társával olyanok, mint a tűz és a víz váltakozva, és gyakran egymásba bonyolódva Nincs karcos ellentét közöttük, inkább arra törekednek, hogy duójuk azt a közös halmazt mutassa meg, amelyben gondtalanul együtt vannak. Húsz év zenei terméséből válogatott a Magashegyi underground duó most, és olyan dalokat is hallhatunk, amelyek teljes felállásban csak ritkán, vagy soha nem játszanak. Bocskor Bíborka – Toldi Miklós (Magashegyi Underground) duó május 24-én a B32 színpadán.

Kovács Gabi Bocskor Bíborkával beszélgetett.

Az elmúlt 20 év anyagából válogattál a koncertre Toldi Miklós énekes-dalszerző társaddal, ez egyfajta összegzésnek tűnik.

Igen, valóban tűnhet annak, de egyébként minden egyes fellépés, valaminek a szinopszisa, minden koncert egy időben is mérhető tapasztalat párlata. Mi ketten azokat a dalokat válogattuk most bele ebbe az előadásba, amelyek egyenként úgy érintenek meg, hogy közben megteremtenek egy közös halmazt bennünk, és ez által a befogadóval is.

Régóta működtök, zenéltek együtt, hogyan egészítitek egymást?

Harmonikusnak mondanám a kettőnk zenei kapcsolatát, olyanok vagyunk mint az olyan tűz, aki szereti a vizet, annyi, hogy van mikor én vagyok a tűz, és van mikor ő.

Miklóst egy eszméletlenül tehetséges embernek tartom zenészként, producerként, dalszerzőként is, nagyon szeretem azt a világot, amit együtt tudunk teremteni.

Az új albumod (Egymáshoz rövid út) közel hét év után jelent meg, tíz új dal hangzik el rajta, a szövegeket Tariska Szabolcs írta. Ezekből is hallhatunk?

Most másodjára veszem észre, hogy megtisztelsz azzal, hogy nekem adod a megvalósulásokat a személyes raggal, de ez az album a mi albumunk, az én „magashegyis mozgásom” különösen ügyel a mi fogalmára, ez egy alkotó közösség volt mindig is számomra, és szeretném is ha ez így maradhatna. 

Videóklip is készült a lemez címadó dalából, itt angyalként jelensz meg, erős szimbólum, mit jelent?

Igen, az angyal szimbóluma egy rendkívül összetett fogalom, még a keresztény mitológián gondolkodók között is folyamatos vitákat generál az értelmezése. Mi egy hasonló kérdéskört járunk körbe, mint a Berlin fölött az ég alkotói, azt ugyanis, hogy az emberi és természetfölötti lét közötti ide vagy oda vágyakozásnak vannak-e megtalálható közös elemei. Magyarán: az elég nyilvánvaló, hogy mi anyagi emberek szeretnénk természetfölöttiek lenni, de van-e olyan lelki vagy más tartalmunk, amit akár egy angyal is csak kívánhat magának –például a szerelmet.

Elég sok időt vártatok az új lemezzel, miért?

Soha nem az idő volt az ami behatárolt vagy alkotásra késztetett minket talán éppen ezért telik el néha hosszabb néha rövidebb belőle amíg megszülünk végre egy anyagot.

Az egyik legismertebb, legjobb írónő Tóth Krisztina szövegeiből is születtek dalok, (Titkos életem). Miért szereted az írónőt, egyáltalán neked van titkos életed?

Az írónőt személyesen és művei által is megszerettem, először a műveket aztán az embert, sok a közös érték–érzet bennünk, ezért. Igen, természetesen van titkos életem és ez így van jól. El tudok képzelni természetesen egy titkok nélküli világot is, de az csak akkor tud eljönni, ha mind, egyszerre kitakarjuk hazugságainkat, még a legkisebbeket is.

Azt nyilatkoztad, hogy az új lemeznél visszatértetek a gyökerekhez. Ezt mit jelent pontosan?

Azt jelenti, hogy úgy gondoljuk, hogy az alkotó természete felülvizsgálni, hogy a kezdetek lelkesülése mivé érett, olyan, mint mikor a szerelemre vágyó emberpár visszameditálja magát az első napok szerelmi hevületébe azért, hogy megérthesse miért marad még együtt, és ha ez szerencsésen sikerül, akkor további boldog, közös életidő következhet. Nekünk, az együttesnek úgy tűnik szerencsénk van.

Rád jellemző módon számodra fontos a vizualitás, akár a saját ruháidra gondolok, vagy a koncert megjelenéseidre. Most hogyan tervezted meg a koncert arculatát?

Igen, szeretem a formát konstruálni, saját testemen keresztül, önmagamat inspirálva, vannak spontán alakulások is ezekben, de szándék is van mögötte. Az utóbbi időben nagyon foglalkoztat, hogy ne a külső, hanem a belső dolgok irányítsanak, így legtöbbször utolsó pillanatig hagyom a lehetőségeket, nem döntöm el előre. Színházi környezetben minden felerősödik, az arányokban szeretek szárnyalni.

Azt olvastam, hogy egy igazán boldog lemezt szerettetek volna kiadni.

Azt gondolom, hogy nem a boldogság, hanem az emberi pozitív transzformáció volt a terv, ami minket is, és a közönségünket is formálhatja.

Húsz év anyagából hallhatóak dalok, időközben született egy kislányod is, ez hogyan változtatta meg a zenei világodat, ha megváltoztatta?

Az életem tapasztalataival magamban énekelek le minden hangot, így teljesen természetes, hogy változott mégpedig nagyon, most bontogatom éppen magamban a koncerteken, a lemezkészítés és az új projektek alatt ezeknek a szálait.