„Harmóniában a bőrrel, a színekkel és önmagammal” – Interjú Horn Enikővel
A B32 Galéria Trezor termében november 19-én nyílik Horn Enikő designer legújabb kiállítása, EH’armony – Pirosban, kékben címmel. Az ENIHORN márka alapítója ezúttal nemcsak táskáit és ruháit mutatja be, hanem egy személyes és gondolatébresztő utazásra is hívja a látogatókat. Az alkotóval a fenntarthatóságról, a színek jelentéséről, a furoshiki táskákról és az alkotói út állandó kérdéseiről beszélgettünk.
A designerrel Kovács Gabi beszélgetett.
A kiállítás címe az EH’armony, ami játékosan utal a márkád nevére és a harmóniára is. Mit jelent számodra ez a „harmónia” – az alkotásban, a színekben vagy akár az életedben?
Folyamatosan törekszem rá, mindenben, de nem tudatosan, sosem volt tudatos, egyszerűen így érzem magamat jól, így vagyok egyre nagyobb békében a környezetemmel és önmagammal is. A kiállításon két szín kapott szerepet, a piros, ami korábban nem tartozott a számomra kedvelt színek közé, valamint a kék, amiért gyerek korom óta rajongok. Egy ideje elkezdtem összhangba hozni, magamban egymás mellé helyezni ezt a két színt és egyre jobban, magabiztosabban érzem magam mindkettővel kapcsolatban.
A tárlat ötlete az újrahasznosításból indult, például az alumíniumdobozok felhasználásából. Hogyan kapcsolódik ez a fenntarthatósági szemlélet a márkádhoz?
Én 2009-ben diplomáztam a Modart Francia Divatiskolában. Itt már az iskolaévek alatt is minden feladat megoldásánál törekedtem a fenntarthatóságra (talán akkor még szavunk sem volt rá). Sokszor régi alapanyagokat, csipkéket, elhasznált ruhákról leszedett gombokat, cipzárakat használtam fel, szabásnál pedig már akkor törekedtem rá, hogy a leeső “hulladékot” is felhasználjam kisebb alkatrészekhez, zsebekhez, gallérokhoz. Az első kollekciómhoz 2010-ben gyártóktól vettem meg a megmaradt 1-2 méter fantasztikus francia és olasz textileket, náluk az utolsó méterek csak “kallódtak” a varrodákban. Amikor 2013-ban elindítottam az ENIHORN márkát természetes volt, hogy az lesz az egyik misszióm, hogy beszéljek arról, hogy a táskáim készítésekor is minden centi bőrt igyekszünk teljesen felhasználni.
A kiállításban a piros és a kék színek dominálnak. Miért pont ezek, és milyen érzelmeket hordoznak számodra?
Az ötletet a piros színű kólás dobozok adták. Egy ideje már gyűjtöttem őket, úgy éreztem, hogy nem helyes ezt is a szemétbe dobni, szerencsére közben az alumínium dobozok is visszaválthatók lettek. A piros szín korábban nagyon távol állt tőlem, korral járhat, hiszen az elmúlt években elkezdtünk közeledni egymáshoz. A kék szín mindig megnyugtatott, talán ezért is sok ruhadarabom és táskám is kék. Egyszer még egy autóm is kék volt, sőt! Gyerekkoromban kék Zsigulink volt.
Az ENIHORN márka több mint tíz éve sikeresen működik, miközben a divat világa folyamatosan változik. Hogyan tudsz egyensúlyozni a saját stílusod és az aktuális trendek között?
Legalább harminc éve figyelemmel követem ezt a folyamatosan változó, megújuló és sok formában, részletben vissza-visszatérő világot. Azt hiszem ezt nem is annyira a munkám miatt teszem, inkább olyan, mint egy hobbi. Régen, ha külföldre utaztam az volt az első, hogy megvettem egy (vagy inkább sok) divatmagazint. Ma pedig inkább végignézem online az aktuális bemutatókat. Biztos vagyok benne, hogy hatnak rám, hiszen az utcákon az épületek, autók és a természet, a kertem is hat rám folyamatosan. Engedem áthaladni magamban a látottakat, élményeket, de az előző mondatban szereplő dolgok mindig is jobban inspiráltak, mint kész ruhadarabok, kollekciók.
A kiállítás szövegében olvasható, hogy gyakran felmerül benned a kérdés: „kell-e még egy táska a Földre?”. Mit gondolsz, milyen felelőssége van ma egy designernek a túlfogyasztás korában?
Szerintem nagyon nagy a felelősségünk, bár már egytől egyig minden földlakónak nagy a felelőssége a Földdel szemben, akkor is, ha ezt még a többség inkább elhárítja magától.
A kiállításon régi és új táskák, textilből készült furoshikik és különleges anyagkísérletek is szerepelnek. Mit szeretnél, a látogatók mit felfedezzenek ezekben az újraértelmezett tárgyakban és anyagokban?
Nekem jól esik foglalkozni ezekkel, jó felújítani vagy másmilyenné varázsolni a régi táskáimat, illetve a kiállításon régi, 2013-14-es makettek is szerepelnek, megújulva, természetesen pirosan, kéken.
Mesélnél a furoshiki táskákról, hogyan találtál rá erre a tradicionális formára?
A furoshiki igazából egy textilkendő, amit különböző ajándékok csomagolására lehet használni (természetesen környezetbarát módon), valamint a csomózási technika segítségével praktikus táskákat, bevásárló és egyéb “batyukat” lehet pillanatok alatt összeállítani. Erre a technikára is a fenntarthatóság irányából találtam rá. Hasznos, praktikus megoldást kerestem a textil fogásminták felhasználására, így jutottam el a furoshikihez, majd 2024 tavaszán furosiki (furoshiki) oktató képzésen vettem részt, így hivatalos furosiki oktató lettem.
